Gyermekszemészeti vizsgálat

Az általános szemészeti látásvizsgálat alkalmával szaruhártya-görbület mérést is végzünk speciális műszerrel, a keratorefraktometerrel.

A dioptriaérték és a görbületi értékek meghatározása mellett szaruhártya térkép készítésére is alkalmas ez a szerkezet.
A vizsgálat minden esetben a látásélesség megállapításával kezdődik, majd komputerizált dioptria és szaruhártya-görbület méréssel meghatározzuk az esetleges fénytörési hibákat (dioptria-eltéréseket).

A réslámpa használatakor optikailag hibátlan résfény vetül a szemre, így a szem szinte minden rétege láthatóvá és vizsgálhatóvá válik.

Az eszköz segítségével 6-60-szoros nagyítást tudunk produkálni. Az ellenőrzés a szemfenék és a szemfenéki erek állapotát segít feltárni.

A látóélességet távolra és közelre korrekció nélkül (nyers látóélesség) és a legjobb szemüveg korrekcióval határozzuk meg (korrigált látóélesség).

A távoli látóélesség meghatározása során a két szemet külön-külön, majd együtt is vizsgáljuk. Meghatározott távolságból (általában 5 méter) a gyermekek esetében rajzokat, jeleket és villákat használunk.

Megvizsgáljuk, hogy a gyermek képes-e egyszerre mindkét szemmel a nézett tárgyat érzékelni, és kialakult-e a térlátás.

Ilyenkor a gyermeknek egy adott tárgyat kell a tekintés 9 irányában követni csak a szemével, fontos hogy feje ilyenkor egy helyben maradjon. A vizsgálat során eredményt kapunk arról, hogy az izmok egyenlő mértékben működnek-e a különböző szemállások során is.

Az éles képet alkotó szem éleslátásának kiterjedése két adattal jellemezhető: a közelponttal és a távolponttal.

A közelpont az a szemhez legközelebbi pont, ahol a tárgyat még élesen látja a szem, a távolpont pedig az a legtávolabbi pont, ahonnan még éles kép kapható. A fókuszálás képességének kisgyerekkori kialakulása után az idő előrehaladtával a közelpont fokozatosan távolodik a szemtől, míg a távolpont a végtelenben marad egészséges szem esetében.

A konvergencia lehetővé teszi számunkra, hogy jó fúzió és binokuláris látás keletkezzen és a szemünk egyetlen képet tartson fenn.

A konvergencia elégtelenség gyermekeknél és fiatal felnőtteknél gyakori látás és szemészeti rendellenesség. Ez a szem izomrendszeri rendellenessége miatt a szemek befelé fordulnak, amikor olvasnak vagy fókuszálnak közelre. Ha egy közeli tárgyra összpontosít, akkor a normál szemizmok a szemek közeledését vagy befelé fordulását okozzák. 20 gyermek közül egyben van jelen a konvergencia elégtelenség.

A kontúr-sztereogramok, mint a Randot-sztereoteszt is, magas kontrasztú ábrákat használ.

A Randot tesztben az első oldalon különböző diszparitású körök helyezkednek el hármas
blokkokban, melyek közül a síkból kiemelkedő, a vizsgált személy felé „előugró” vagyis
keresztezett diszparitással rendelkezőt kell kiválasztani.
A következő feladat a síkból kiemelkedő állatfigurák felismerése, melyek elsősorban kisgyermekek vizsgálatánál hasznos, mivel nem kell megnevezni semmit, pusztán
a síkból “előugró” állatra kell rámutatni.
Az utolsó részben egyszerű formákat (kör, négyzet, háromszög, csillag, kereszt) kell
felismerni pontok sokaságából álló téglalapokban. Helyes válaszként fogadható el, ha a
gyermek megnevezi a formát, illetve, ha meg tudja különböztetni, hogy van valami a
téglalapban, vagy nem lát benne semmit.
Ezzel vizsgáljuk a térlátást, megnézzük hogy a két szem együtt működik -e.

A mélységérzékelés (sztereólátás) vizsgálata
A mélységérzékelés vizsgálata kifejezetten alkalmas a két szem együttmûködésének vizsgálatára, anisometropia, astigmia, kancsalság esetén a képek felismerése bizonytalanná válik, vagy egyáltalán nem sikerül. Kétéves kortól már általában elvégezhetõ. A gyermek feladata az, hogy a tesztábrák figuráit felismerje és megnevezze.

A kancsalság a binoculáris látás olyan hibája, amely legtöbbször a nem fixáló szem deviációjával jár.

Nagyon sokféle eredetű lehet. A vizsgálat során közelre és távolra tekintéskor is felváltva fixáltatjuk a gyermek szemét egy adott pontra, közben a másik szem takarásban van. Megfigyeljük, hogy a takarás alól felszabaduló szem elmozdul-e valamilyen irányban. Ha elmozdul akkor egy speciális prizma léccel kell megkeresni azt a korrekciót, amivel már a szem nem végez beigazító mozgást.

A következő pontban meghatározott vizsgálathoz szükséges a lencsemozgató izom működését átmenetileg kikapcsolni.

A vizsgálat előtt egy órával pupillatágító szemcseppet kell a gyermek szemébe cseppenteni három alkalommal 15 percenként. A csepegtetést követően a pupilla kitágul. Ebben az állapotban pontosan meghatározható a szem fénytörési hibája egy skiaszkópnak nevezett kézi műszerrel. A pupilla tágulat 24 órán belül oldódik. A csepegtetésnél arra kell vigyázni, hogy a folyadék a gyermek szájába ne kerüljön. Amikor a gyermek pupillája tág, akkor az erős fény zavarhatja, ezért érdemes napszemüveget viselnie és ilyenkor a látása is homályos lehet.

Ha fénytörési hibát találunk, akkor az objektív fénytörés meghatározásához skiaszkópiát végzünk.

Ez egy jól bevált módszer, ami napjainkban is nélkülözhetetlen. A gyermeknek annyi dolga van, hogy rá kell néznie a skiaszkóp fényére.

A szemészetben gyakran használják a szem belsejének és a szemfenék állapotának vizsgálatára a szemtükrözést.

A szemfenék vizsgálat valamennyi szemészeti panasz esetén szükséges, kiváltképp, ha a páciens szemfájdalmat érez, úgy érzi, nem lát élesen, fejfájása van, amit nem tud megmagyarázni.
A szemfenéki erekből és azok eltéréseiből a cukorbetegség, magas vérnyomás, általános érelmeszesedés állapotára is rálátást kaphatunk.